Emlékmű a német invázió áldozataira

Emlékmű a német invázió áldozataira

A történelmi kontextus és az akkori művészi jelenlét

Orban Viktor magyar miniszterelnok, kezdeményezésére avattak emlékművet, amit a  masodik vilaghaboru alatti német invázió áldozatai tiszteletére készitettek.1944 tavaszan, egy nemet hadi operacio zajlik le magyarorszagon, a Margarethe hadmuvelet. A célja : elfoglalni magyarorszag teruletenek nagy reszet. Epitese botranyt okozott mivel « egy nemet sas megtamadta Mot Gabriel Angyal artatlan vonasaival rendelkeznek” jelenet megjelenitése hattérbe szoritja a magyar hatosagok szerepet a deportalasokban. A szembe levo jardara kovek , szemelyes targyak,konyvek es dokumentumok lettek elhelyezve tuntetes vegett. Az emlekmu hivatalosan az 1944 marcius 19.  nemet invazio magyar aldozatainak allit emleket. A projekt bejelentesenek botranyat kovetoen, « A megszallas aldozatainak emlekere » lett modositva a megfogalmazas. A magyar tudomanyos akadémia torteszei elitelték a mu egyhangu uzenetet :  a tortenelem atirasanak probalkozasarol van szo. Az ellenzékiek azt szeretnék hangsulyozni h az emlekmu epitesevel, a kormany Horthy Miklos kormànyzorol alkotott képet szeretné megtisztitani.

A mu a zsidok deportalasara es kivegzesere emlekeul epult, azonban nem ismeri el a magyarok szerepet a tortenesekben. Nincs jol elhelyezve, mivel kornyeken sok ellentmondo mu van felallitva. Azonban osszeallitasa igen erdekes es szimbolikus.

Az élet fája

Az élet fája:

Ez a mű azoknak a magyar áldozatoknak állít emléket akik a második világháborúban a nácik által

elkövetett zsidó népirtás áldozatai voltak. Az emlékművet Varga Imre alkotta 1989-ben emlékezve

több mint 6 millió zsidó halálára( gettók, népirtás, koncentrációs táborok ). A szobor Budapesten a

Dohány utcai Zsinagóga Raoul Wallenberg kertjének közepén található. A mű az expresszionista

stílusban készült, körülbelül 3 méter magas és 4 méter hosszú. Vörös gránitra helyzet krómozott

acélból készült. Az élet fája ténylegesen egy szomorú fűzfa 30 000 levéllel és minden levélen egy

személynek vagy egy családnak a neve van ráírva akit deportáltak vagy megöltek. A fűzfa a

szomorúság szimbóluma amit az emberiség uralkodási vágya okozott. A fa siratja az áldozatokat és

a levelekbe bevésve őrzi emléküket. Ágjai földig hajolnak a bánat súlya alatt. Nagysága ellenére

nagyon jól beilleszkedik a kertbe hála a levelek tisztelgésének és a hősök szobra akik megvédték

életük árán a zsidókat. A szobrász azért alkotta ezt a művet, hogy ne felejtsék el ami megtörtént és az

soha ne is ismétlődjön meg. Ez a mű történelmi érték mert az emberiség történelemének egy fontos

eseményét őrzi.

Sisi freskó

A Rumbach Sebestyén utcai Sisi freskó


A freskó készítője a „NeoPaint” nevű csoport, aki 2013-ban kezdte el a mű

megvalósítását.

A freskó közepén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja,

Magyarország és Csehország királynéja látható. 1837. december 24-én született

München-ben, a Bajor uralkodó család gyermekeként és 1898. szeptember 10-

én, egy gyilkosság áldozata lett Genf-ben.

Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma királyi hercegnő harmadik

gyermeke. Ferenc József osztrák császárral kötött házasságából négy gyermeke

születtett : Zsófia főhercegnő, Gizella főhercegnő, Rudolf koronaherceg és

Mária Valéria főhercegnő.

Erzsébet élete nagyrészét utazással töltötte. A „Sisi” néven ismert királyné

életét Ernst Marischka többször is megfilmesítette.

A Rumbach utcai Zsinagóga

A Rumbach utcai Zsinagóga


A művész neve : Wagner Otto

A mű leírása : A Zsinagóga, Erzsébetvárosban található Budapest VII kerületében. Egy osztrák építész

építtette 1869 és 1872 között. Ez a két Zsinanóga egyike Budapesten.

Wagner Otto 1841-ben született Bécsben. 1864-ben kezdte el a klasszikus stílusú épületek építését.

1884-ben a Bécsi Szépművészeti Akadémia Építész Szakán kezdett el tanítani..

Az épületet a Második Világháború alatt lerombolták. Ez egy olyan zsinagóga volt, ahova a zsidók

imádkozni jártak, de ma már elsősorban egy turisztikai látványosság.

A zsinagógát egy központi, nyolcszög alakú terem alkotja, olyan mint egy Dávid csillag, a zsidók

jelképe, melyet egy lámpás és nagyobb nyílások világítanak meg (nyílások a falban).

A zsinagógát több történelmi stílus és zsidó jellemzők befolyásolták.

Ezt a zsinagógát, ugyanúgy mint a többit, a zsidó stílus befolyásolja. Nem nagyon ismert, a budapesti

Nagy Zsinagóga sokkal népszerűbb.

Sztelho Gábor szobra

Sztelho Gábor szobra


Sztelho Gábor, akit a szobor ábrázol, az evangélikus egyház híve volt és 1909-ben született. A német

megszállást követően, a püspök kérésére, a Vöröskereszt segítségével elkezdte a zsidó gyermekek

mentését. Több mint 1600 gyermeket bujtatott el a németek elöl, akik túlélték a népírtást. Ez

esemény okán történt, hogy 2009-ben Vígh Tamás megépítette ezt a szobrot Sztelho Gábor

tiszteletére.

A szobor Budapest 6.kerületében, a Deák téren található. Ez az alkotó eredeti műve, soha nem

helyezték át.

Eredeti ábrázolása egy személynek, egyedül a feje látható világosan, a teste nem igazán kivehető.

Észrevehető, hogy csecsemőket tart a kezében, a megmentett gyermekeket szimbolizálva. A kezei

szintén felismerhetőek. A mű elég absztrakt ami a személy testének a megformálásáról látszik.

A mű mindenkihez szól, hogy megmutassa, hogy az az ember akiről a szobor készült, nagyon sok

ember életét mentette meg és azt is, hogy léteztek olyan emberek akik áldozatkészek voltak a

másikért. Emberek akik sok-sok életet mentettek nagy kockázatot vállalva a nehéz időkben. Másfelöl,

az egész emberiséghez fordul, hogy emlékeztesse a történelemre, azért, hogy soha ne ismétlődjön

meg a jövőben.